Intézménymutató:
Szatmarnemeti Helyi Onkormanyzat/Tanacs
1996. augusztus 16.
Szatmár megye a megyei tanács vezetését a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ együttműködésével alakította ki. Járai Ernő jogász, nagykárolyi tanácsos indítványát elfogadták /egyedül a kormánypárti tanácsos szavazott ellene/, ennek értelmében a jövőben a megye határozatait magyarul is kiadják, hasonlóképpen Szatmárnémeti városi tanácsának közérdekű határozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
1997. május 30.
1957-ben ünnepelték Szatmárnémetiben a gimnáziumi oktatás 400 éves évfordulóját. Pontos dátum nincs, írta emlékezésében Balogh Géza tanár, de az 1594-es matolcsi zsinat jegyzőkönyve főiskolaként említette a debrecenivel együtt a szatmárit is. Szatmárnémeti városi tanácsának 1607-ből fennmaradt jegyzőkönyve arról tette említést, hogy az iskola diákjainak "régi szokása" szerint, ami szintén arra utal, hogy ott már iskola működött. Egy 1610-ből származó dokumentum szerint az iskolának "emlékezetet meghaladó időtől fogva saját tanítói és tanuló deákjai voltak". Sok adatot olvashatunk a 440 éves Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumról. /Balogh Géza: 440 éves az ősi Alma Mater. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./
2000. december 28.
Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színművészt. A 70 éves művész egyik alapító tagja ama legendás hírű társulatnak, mely 1953-ban még Nagybányán jött létre, aztán 1956-ban Szatmárnémetibe költözött s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással, Elekes Emmával, Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllő Bélával és más neves színészekkel. /(Sike Lajos): Ács Alajos Szatmárnémeti díszpolgára lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. július 7.
Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2003. augusztus 19.
A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./
2004. január 3.
Parázs vita támadt Szatmárnémetiben a tanácsi testület tavalyi utolsó ülésén, amikor a két jogász alkalmazására kiírt pályázat került szóba. Ilyés Gyula alpolgármester kijelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy a két leendő jogász közül legalább az egyik tökéletesen ismerje a magyar nyelvet is, hiszen a szaknyelv fordítására nincs alkalmas embere a polgármesteri hivatalnak. Az ülésen kiderült, hogy a sajtóban megjelent értesítőben a polgármesteri hivatal titkára által eszközölt belejavítás miatt nem szerepelt a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kritérium. A leendő jogász, vagy jogászok magyar nyelvtudásának hasznosságával több tanácsos is egyetértett. /(pcx): Szatmárnémeti: Magyarul is tudó jogászt keres a polgármesteri hivatal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./
2005. november 29.
„Tíz éve, a katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas támogatásával, Szatmár megye falvai közül elsőnek, megszerveztük az idősek otthoni gondozását. Ma már ez kevés, ezért kellett létrehozni ezt a korszerű szociális otthont, amely sokkal többet nyújt” – mondta Mezőpetriben az öregek otthona hét végi avatóünnepségén Nagy Mária polgármester. A három épületből álló (konyhát, ebédlőt és orvosi rendelőt is magában foglaló) szociális intézet ma nem is csak Nagykároly környékének, de talán ez egész megyének a legjobban felszerelt létesítménye. A költségek 90 százalékát a kormány állta, a fennmaradó részt a megyei tanács és a helyi önkormányzat. /Sike Lajos: Öregotthont avattak Mezőpetriben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2007. április 25.
Közös fejlesztési stratégiát dolgoz ki Szatmárnémeti város és Kárpátalja régió önkormányzata. „Ki kell használjuk régióink kedvező geopolitikai adottságait” – hangsúlyozta Viorel Solschi projektvezető, Szatmárnémeti alpolgármestere. /Babos Kriszina: Román–ukrán stratégia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. április 27.
Rendkívüli művészi teljesítményéért különdíjjal tüntette ki a Szatmár Megyei Tanács április 26-án Fátyol Rudolf hegedűművészt és Soós Angéla nyugdíjas színművészt. Az önkormányzat által évente elismerésben részesült személyek közt található Stáhl Krisztina vívó világbajnok és Fazekas Lóránd természetvédő, falukutató is. /Díj Fátyol Rudolfnak és Soós Angélának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. május 5.
Dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója, karmester, a Debreceni Zenekonzervatórium tanára 50. születésnapját töltötte. Előadóestje után Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke elismerő oklevelet és kitüntetést nyújtott át. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy a művész, aki két éve a városi tanács döntése szerint a város díszpolgára, talán az egyedüli, aki azóta is rászolgál erre a címre, folyamatosan dolgozik, Európa-szerte olyan visszajelzések jönnek, ami azt mutatja, hogy a város kiemelkedő egyénisége, aki zenekarával messze földön ismertté teszi Szatmárnémeti kulturális életét. /Fátyol Rudolf előadóestje. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./
2007. július 25.
Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. szeptember 18.
Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./
2007. szeptember 20.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere egy megyei román nyelvű napilapban, a Cronica Satmareanában szeptember 19-én megjelent írás ügyében. Az elöljáró szerint ugyanis az álnéven közölt cikk célja a nacionalista uszítás, valamint a feszültségkeltés az ortodox és a katolikus egyház között. Ilyés eljuttatott egy válaszcikket a napilap szerkesztőségébe, hogy közöljék azt a válaszadás jogán. A szerző Restitutio in integrum – Pro catolica, vax ortodoxa című írásában azt állította, hogy a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása során Ilyés Gyula polgármester előnyben részesítette a katolikus egyházat az ortodox egyházzal, illetve magánszemélyekkel szemben, „pofátlanul” semmibe véve a város többségi lakosságának érdekeit. A cikk írója elsősorban azt nehezményezi, hogy az ortodox egyház nem azt a területet kapta meg templomépítés céljára, amelyet eredetileg kért. Tavaly ugyanis, miután a Szent Mihályról és Gábriel Arkangyalról elnevezett kegyhelyet át kellett adniuk a görög katolikus egyháznak, az ortodox vallási vezetők Szatmárnémeti régi központjában, a parkban akartak templomot építeni maguknak. Ezt azonban a helyi tanács nem hagyta jóvá. A cikk szerzője szerint a polgármester azért ellenezte a kezdeményezést, mert az ortodox templom eltakarta volna a római katolikus székesegyházat. A cikkíró szerint a katolikus egyház vagyonszerzésre kívánja használni visszakapott ingatlanjait egyházi, esetleg karitatív tevékenység helyett. Ilyés Gyula válaszában kifejtette: természetes dolog, hogy az az egyház, amelytől többet vettek el, többet is kap vissza. Az építendő ortodox katedrálisra vonatkozóan közölte, ennek ügyében a városi tanács dönt. /Babos Krisztina: Egyházi feszültségkeltés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2007. október 26.
Szatmárnémetiben nem épülhet meg a tervezett ortodox templom az egyház által kérvényezett helyen, határozott a városi tanács. Tavaly februárban visszaszolgáltatták a görög katolikus egyháznak az ortodoxok által használt templomot. Az ortodox egyház úgy döntött, hogy központi fekvésű elvesztett templomuk közelében építenek újat. Kezdetben a régi főtéri parkban, a római katolikus székesegyház mellett szerettek volna építeni, azonban ezt többek között a legnépesebb tanácsi frakcióval rendelkező RMDSZ sem akarta. Végül a központhoz közel fekvő parkra nyújtottak be kérvényt, ahol egyébként már áll egy ortodox templom. Most megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, amely megszigorította a városi parkokban való építkezésre vonatkozó tiltást: a központi parkban sincs helye a templomnak. /Babos Krisztina: Hova építenek az ortodoxok? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2008. február 7.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: az önkormányzat nem óhajt újabb kultúrpalotákat építeni, inkább átvenné és üzemeltetné a szakszervezetek tulajdonában lévőt, és ide költöztetné az eredeti tulajdonjog visszaállítása miatt épület nélkül maradt városi kultúrházat is. /Sike Lajos: Szatmári kultúrházsokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2008. február 29.
Nem lesz szoborpark Petőfi körül Szatmárnémetiben – döntött február 28-án Szatmárnémetiben a városi tanács. Előzőleg az Ukránok Demokrata Szövetsége Tarasz Sevcsenko szobrának felállítását javasolta, Petőfi szobra mellé. A további javaslat szerint szoborparkot kellene létesíteni. Végül a tanács elutasította a szoborpark kivitelezését, egyben elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy Tarasz Sevcsenko szobra 150 méterrel távolabb, egy másik kis parkba kerüljön. /Sike Lajos: Petőfi magányos marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2008. március 14.
Szatmárnémeti: Ismét központi helyet kérvényeztek templomépítéshez a görögkeletiek. A Golescu híd városközpont felőli lábánál épülhet meg Szatmárnémetiben a leendő Szűz Mária Mennybemenetele ortodox templom. A városi képviselő-testület elvi beleegyezését adta ehhez az elhelyezéshez, miután tavaly az ortodox egyház kénytelen volt elállni attól a szándékától, hogy a régi főtérhez közelebb építkezzen. Az építendő templom ügye korábban felborzolta a kedélyeket, főleg a helyi magyarság körében keltett visszatetszést az, hogy az ortodox egyház eredetileg a központi parkot akarta megszerezni új kegyhelye számára. Végül – politikai alku eredményeképpen – az Árpád utcai parkot kérték, a Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok templom közvetlen szomszédságában. Az RMDSZ-es többségű városi képviselő-testület ehhez már elvi beleegyezését adta, viszont mire kidolgozták a határozattervezetet, megjelent az új törvény, amely nem engedte meg az építkezést. /Babos Krisztina: Katedrális a híd lábánál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2008. április 22.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) valamennyi megyében külön listákkal indul az önkormányzati választásokon. A Maros megyei tanácselnöki tisztségéért folyó harcot mindkét magyar párt megvívja. A tanácsosi tisztségekért – akárcsak a megyei testület esetében – mindkét alakulat teljes listával jelentkezik. Szatmár megyében április 21-én még nem dőlt el, hogy együtt száll-e versenybe a két magyar alakulat. Hegedüs Pál, az MPP elnöke azonban úgy nyilatkozott, külön listát állítanak a megyei és a szatmárnémeti önkormányzat tanácsosi tisztségeiért egyaránt. Folytatják még a tárgyalásokat Bihar megyében a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ képviselői, tájékoztatott Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke. Elmaradt a megegyezés az RMDSZ és az MPP között Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szilágy megyében is, de a felek nem tartják kizártnak a majdani együttműködést. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, várható volt az országos megegyezés elmaradása. Egy percig sem hitte, hogy az MPP tényleg meg akar egyezni. „Nagy baj, hogy nem született választási megállapodás az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között, mert Bihar, Szatmár, Szilágy és még Maros megyében is fontos lett volna az összefogás” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök. /Kútba esett megegyezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. május 9.
Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2008. június 23.
Szatmárnémetiben megalakult a helyi önkormányzat, Ilyés Gyula polgármester beszédében a megkezdett munka fontosságát emelte ki. Megemlítette azt, hogy ez volt az ötödik eskütétele: 1992-ben, 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is irányító szerepe volt a helyi önkormányzatban. Szatmárnémetiben az önkormányzatnak 23 tanácsosa van, ebből 11 az RMDSZ tanácsosa. A két alpolgármester: Kereskényi Gábor és Adrian Albu. /M. M. : Megalakult a Szatmárnémeti Helyi Tanács. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 23./
2008. augusztus 18.
Szatmár megyében a szenátori, illetve képviselői tisztségekre hét személy jelentkezett, tájékoztatott Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ–elnök. A rangsoroló küldöttgyűlés szeptember 5-én lesz. Szerinte ütőképes csapattal indul a választásokon az RMDSZ. Szabó Károly, Varga Attila, valamint Erdei Dolóczki István korábban jelentős szerepet vállaltak a kormányzati és a parlamenti munkában. Günthner Tibor az RMDSZ oszlopos tagja a kezdetektől. A jelentkezők közt van Riedl Rudolf, Szatmár megye volt prefektusa és alprefektusa, jelenlegi RMDSZ-es megyei tanácsos, továbbá a fiatal megyei tanácsos, Kovács Máté, a másik fiatal Túrós Lóránd Szatmárnémeti tanácsa közszolgáltatásokért felelős szakbizottságának vezetője. /M. M. : Csehi Árpád megyei RMDSZ–elnök a szövetség jelöltjeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./
2008. augusztus 27.
Augusztus 28-án Szatmárnémetiben aláírják a testvérvárosi szerződést a kárpátaljai Beregszász és Szatmárnémeti önkormányzatai között. A szerződést Ilyés Gyula szatmárnémeti és Gajdos István beregszászi polgármester írják alá. Ez egy hosszú folyamatnak a beérése lesz, melyet már több mint két éve szerveznek a szatmáriak, mondta Ilyés Gyula polgármester tanácsnoka, Varna Levente. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól. 1946-tól hivatalosan oroszul Beregovo-nak nevezték és 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. 2001. május 17-án kapta meg a megyei jogú város címet, járási székhely. A beregszászi járás lakossága 83,3 ezer, ebből a városban 32 ezren élnek. Beregszászban négy köztéri szobrot – Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Illyés Gyula – emeltek, és 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének. /M. M. : Testvérvárosi szerződéskötés Szatmárnémeti és Beregszász között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./
2008. szeptember 24.
Visszakapta a Kölcsey Ferenc Főgimnázium jelenlegi épületét a református egyház Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium kiemelkedő eredményeket ért el országos és nemzetközi szinten egyaránt, fontos közösség- és magyarságépítő szerepet tölt be. Évente megrendezett véndiák-találkozóira a világ minden részéből hazalátogatnak az egykori diákok. Az épület jogos tulajdonosa, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kivárta az ötéves türelmi időt. Többen úgy gondolják, a városi önkormányzatnak kellene rendezni a gimnázium ügyét. A Kölcsey-pártiak viszont a reformátusokra orrolnak – pedig ők csak jussukat szeretnék visszakapni. Jelenleg a Kölcseyben általános és középiskolai oktatás is folyik, majdnem 800 diák kezdte meg a tanévet. Az egyik megoldás az lehetne, ha a két iskola egyesülne, az egyházi ingatlanban tevékenykedve tovább. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a Kölcsey nem kerülhet az utcára, új ingatlan építésére pedig az önkormányzatnak nincs lehetősége. /Végh Balázs: Elköltöztetnék a Kölcsey-gimnáziumot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./
2008. október 1.
Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2008. október 3.
A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. november 3.
A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2008. december 9.
Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2009. január 15.
A költségvetés 24 százalékát költik idén a szatmárnémeti tanintézményekre, nagyjából ugyanannyit, mint a korábbi években, jelentette be Ilyés Gyula polgármester. 2000-től a tanintézmények épületei a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, azóta a városi önkormányzat folyamatosan próbálja javítani az iskolaépületeket. „A legtöbbet 2003-ban és 2004-ben költöttünk az intézményekre. Ekkor tettük rendbe a legtöbb iskola fűtési rendszerét, és ez volt a generáljavítások időszaka is” – tette hozzá az elöljáró. A polgármester találkozott az óvodák, valamint az általános- és középiskolák vezetőivel. Ilyés szerint legalább annyit kell költeni az iskolákra az idén is, mint amennyit a tavaly szántak rájuk. Ezeket a pénzeket viszont helyben kell előteremteni, valamint pályáznak a Regionális Fejlesztési Alapnál. /Végh Balázs: Növekvő tanügyi kiadások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2009. március 2.
Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2009. április 1.
A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
